the 13th floor elevators - the psychedelic sounds of the 13th floor elevators
ez a mostani pl a kettő határán mozog, legalábbis az úton útfélen beatles-ező, rolling stones-ozó, beach boys-ozó, stb-zó arcok méltatlanul keveset beszélnek a 13th floor elevator munkásságáról. ezt talán be lehet tudni annak is hogy a zenekar karrierjét kettétörte pár rosszkor az autóban tartott spangli, ezért roky erickson a börtönt elkerülvén beutatlatta magát a sárga házba, aholis olyannyira komolyan vették a nemlétező mentális problémáit hogy elektrosokkal kezelték, ebbe aztán tényleg sikerült beleőrülnie. így a 13th floor elevators mindössze két teljes értékű stúdióalbumot hagyott a világra (a harmadik - egyébként telejsen hallgatható- illetve az azokat követő - nagyrészt tök érdektelen - múltidézéseket nem számolom). ezek mellesleg még jó időben is jelentek meg, a második próbálkozásra összehordott easter everywhere pölö csont nélkül felveszi a versenyt az ugyanabban az évben bemutatkozó első pink floyd-al, vagy a szintén elsőlemezes velvet underground-al. hogy miért is debütálást szeretem jobban az kb annak köszönhető hogy mégiscsak ez volt az első és azt sokkal menőbb hallgatni mindig, meg itt figyel a pop csajok satöbbi c. kultfilmben is felcsendülő you've gone miss me is. a lényeg: a psychedelic sounds nagyjából mindent tartalmaz ami szerethető volt a 60-as évek végi zenékben (márpedig ebből sok van), az elszállós pszichedélián keresztül az olyan vadulásokig amikre a rolling stones akkor sem lenne képes ha mick jaggerre férfiruhát adnának. tehát kötelező.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.